Házassági vagyonjogi szerződés
Mi a házassági vagyonjogi szerződés? Mi szükséges a létrehozásához? Mikor ajánlott? Visszamenőlegesen is köthető? Milyen vagyonjogi rendszer köthető ki? Nyilvántartásba vétel
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:34. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy "A házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik".
Mi a házassági vagyonjogi szerződés?
A vagyonjogi szerződés akkor jön szóba, amikor a házastársak/házasulók a jogszabályban foglaltaktól el kívánnak térni, és maguk kívánják meghatározni a törvényben foglaltaktól eltérően az életközösségük alatt fennálló vagyonjogi rendszert.
A törvény ugyanis eltérő megállapodás hiányában úgy határoz, hogy az életközösség fennállása alatt minden vagyon – akár az egyik, akár a másik fél, akár közösen szerezték - közös vagyon, ami nem tartozik a felek különvagyonába.
Mikor ajánlott?
amennyiben az egyik félnek nagyobb a vagyona, mint a másik félnek
amennyiben meg kívánja előzni a későbbi esetleges félreértéseket, illetve az esetleges bontóper megkönnyítésére
a másik fél vagyonát terhelő tartozás ne érintse a saját vagyonát
a vagyon biztosítása érdekében
Mi szükséges a létrehozásához?
A vagyonjogi szerződést a házastársak, illetve a házasulók személyesen köthetik meg közjegyző által közokirati formában, vagy pedig ügyvéd által ellenjegyzett magánokirati formában.
Visszamenőlegesen is köthető?
A törvény úgy fogalmaz, hogy a szerződés olyan visszamenőleges hatályú rendelkezést nem tartalmazhat, amely bármelyik házastársnak harmadik személlyel szemben a szerződés megkötése előtt keletkezett kötelezettségét a harmadik személy terhére változtatja meg. Ebből következik tehát, hogy amennyiben ilyen rendelkezésbe nem ütközik, úgy visszamenőlegesen is érvényes.
Milyen vagyonjogi rendszer köthető ki?
A törvény kétféle vagyonjog rendszert különböztet meg, azonban nem kötelező az egyiket vagy a másikat kikötni, a felek szabadon rendelkezhetnek, illetve a két jogintézményt akár vegyíthetik is szerződésükben:
1. közszerzeményi rendszer
önálló vagyonszerzők, közöttük a vagyonelkülönítés szabályai érvényesülnek, azonban
életközösség megszűnésekor ellenkező megállapodás hiányában fele-fele arányban részesülnek az adósságok és a különvagyon levonását követően fennmaradó vagyonból
2. vagyonelkülönítési rendszer
jövőre nézve teljesen vagy meghatározott vagyonszerzések, vagyontárgyak, terhek és tartozások vagy azok egy része tekintetében kizárták a vagyonközösséget, akkor a kizárt részre a vagyonelkülönítés szabályai vonatkoznak
vagyonukat önállóan használják, kezelik, azzal önállóan rendelkeznek, tartozásaikért önállóan felelnek
mindezek ellenére a közös háztartás költségeit, a közös gyermek/közös háztartásban nevelt gyermek megélhetéséhez, felneveléséhez szükséges kiadásokat közösen viselik, a háztartásban és a gyermeknevelésben végzett munka a költségviselésben való részvételnek minősül
Nyilvántartásba vétel
A házassági vagyonjogi szerződés érvényességéhez a nyilvántartásba vétel nem szükséges, azonban az harmadik személlyel szemben csak akkor hatályos, ha a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették.
Amennyiben házassági vagyonjogi szerződés vonatkozásában további kérdése van, avagy házassági vagyonjogi szerződés megkötésén gondolkozik, állok szíves rendelkezésére, forduljon hozzám bizalommal az alábbi elérhetőségeim bármelyikén: